Vadászkutya vizsga- és versenyszabályzat

"Zöld könyv"

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Érvényesség

1. A szabályzat az FCI besorolás szerint vadászkutya fajtacsoportokba (V/2 – VI – VII - VIII) tartozó fajtákra vonatkozó vizsgákra és a Magyarországon rendezett vadászkutya versenyekre tartalmaz kötelező előírásokat.

2. Adott év rendezvénynaptárát a tagszervezetek minden előző év december 15-ig kötelesek a Vadászkutya Sportbizottság számára elküldeni. Ezt a Sportbizottság a MEOESZ Elnöksége felé terjeszti további elfogadásra.

3. A versenyre a bírókat – a rendező szervezet kérésének figyelembevételével – a Vadászkutya Teljesítménybírói Tanács delegálja.

II. A vadászkutya vizsgák és versenyek okmányai

1. Minden vizsgán vagy versenyen a kutyák által elvégzett feladatok értékeléséről kétpéldányos bírálati lap és kétpéldányos bírálati összesítő készül.

2. A bírálati lap magánokirat, amelyben a kutya teljesítményére vonatkozó feljegyzést csak bíró tehet. A bírók által bejegyzett pontokat a rendezvényiroda dolgozói összesítik, az irodavezető, a vezetőbíró és még két bíró aláírásával, a rendező szervezet pecsétjével hitelesíti.

3. A bírálati lapnak tartalmaznia kell:
- A rendezvény jellegét, hivatkozást az esetlegesen kiadható CACT vagy CACIT címre, a rendező szervezet nevét;
- Hivatkozást az FCI és a MEOE tagságra, valamint arra, hogy az ezen bírálati lapon igazolt eredmény a kutya származási lapjára felvezetendő.
- a kutya nevét, származásregisztráció számát, fajtáját, ivarát, születési idejét, egyedi megjelölését, tenyésztője, tulajdonosa és felvezetője nevét, valamint a tulajdonos lakcímét.
- A kutya szüleinek nevét és származásregisztráció számát
- A kutya által elért minősítést, címeket és tiszteletdíjakat
- A vezetőbíró és a rendezvényiroda vezetője nevét.

4. A bírálati lap első példányát a kutya tulajdonosa, a második példányt a rendezőszervezet kapja.

5. A bírálati összesítő tartalmazza a rendező szervezet nevét; a rendezvény jellegét; a lebírált kutyák nevét, fajtáját, szárm.igazolás számát, elért eredményét, minősítését és címeit; valamint a vezetőbíró, az irodavezető nevét, aláírását és a rendező szervezet bélyegzőjét.

6. A bírálati összesítő első példányát a rendező szervezet, a másodikat a Vadászkutya Teljesítménybírói Tanács kapja.

7. A bírálati lapokat és összesítőket 10 évig kell irattárban őrizni.

III. Nevezések

1. Vizsgára, versenyre csak az FCI által elismert származási regisztrációjával rendelkező, egészséges, veszettség ellen beoltott vadászkutyát lehet nevezni, illetve felvezetni.

2. A nevezés módjáról a rendező szerv dönt, amennyiben nincs meghatározva, az alábbiak szerint történik: A nevezést az erre a célra rendszeresített nevezési lapon kell benyújtani. A nevezési lapnak tartalmaznia kell a rendezvény nevét, jellegét, a kutya és vezetője nevét és a bírálati lap kitöltéséhez szükséges adatait, valamint hivatkozást a vonatkozó szabályzatra, amelyet a tulajdonos nevezésével elfogad. A kutyavezető a tulajdonos megbízásából, annak nevében jár el tevékenysége során, tehát a tulajdonos elfogadó nyilatkozata a vezetőre is vonatkozik.

3. Csak hibátlanul kitöltött lapot lehet elfogadni. A nevezési lappal együtt a nevezési határidő lejártáig fel kell adni a kutya származási regisztrációs lapjának másolatát. A nevezési díj befizetésének módjáról és határidejéről a rendező szervezet rendelkezik. A nevezéssel a kutyavezető kötelezettséget vállal a nevezési díj befizetésére.
Ha a rendezvényen nem jelenik meg, a nevezési díj 50%-át akkor is köteles befizetni.

4. Tüzelő szuka a vizsga, verseny előtt – a bírói értekezletet megelőzően - a rendezőnek bejelentendő. Azokon a versenyeken, ahol a CACIT cím kiadása engedélyezve van, tüzelő szuka nem indulhat.

IV. A rendező feladata

1.Vadászkutya vizsga vagy verseny Magyarországon csak a hatályos vadászati törvény és annak hatályos végrehajtási rendeletének figyelembevételével rendezhető. Amennyiben ettől eltérő módon és időpontban kerül verseny/vizsga meghirdetésre, ahhoz az illetékes Szakhatóság írásos engedélye szükséges.

2. A rendező szerv köteles gondoskodni arról, hogy a CACT/CACIT cím kiadásával járó versenyt kellő időben, legalább 3 hónappal előtte kihirdessék. A kihirdetésnek tartalmaznia kell a rendező nevét, a rendezvény jellegét, helyét, időpontját, a jelentkezési határidőt, a nevezési feltételeket és a nevezésre jogosultak körét, valamint hivatkoznia kell jelen szabályzatgyűjtemény vonatkozó fejezetére. Amennyiben a meghirdetett terület adottságai technikai okok miatt a rendezést nem teszik lehetővé, és ezért a rendező szerv lemondja, vagy más területre teszi át a rendezvény lebonyolítását, ezt a VTBT felé köteles jelezni.

3. A rendező szerv a teljesítménybírókat a Vadászkutya Teljesítménybírói Tanácstól kéri.

4. A rendező szerv a rendezvényt a szabályzat szerint köteles előkészíteni.

5. A rendező gondoskodik az egyes feladatok elvégzéséhez szükséges megfelelő minőségű vadászterületről, élő- és lőtt vadról, a lebonyolításához szükséges segítőkről illetve járművekről, a résztvevők zökkenőmentes munkaterületekre való kijutásáról. Amennyiben a vadászkutya-vezető a lőtt vadról maga gondoskodik, a rendező szerv felé köteles jelezni, amelyet a helyszínen a rendezvény megkezdése előtt a vezetőbírónak jóvá kell hagynia.

6. A rendező megszervezi az irodát, ahol a vezetőbírónak legalább két segítőt biztosít.

7. A rendező megszervezi a megnyitó és eredményhirdetés feltételeit és helyiséget biztosít a bírói értekezlet megtartásához.

8. Gondoskodnia kell arról, hogy a résztvevőknek megfelelő szállás és étkezési lehetőségük legyen. Erről a versenykiírásban tájékoztatást kell adni.

9. Köteles a rendezvény lebonyolításához szükséges lövőemberekről - ha a rendezvény jellege megkívánja - gondoskodni. Amennyiben a vadászatra jogosult hozzájárul, abban az esetben a vadászkutya vezetője saját fegyverét is használhatja minden esetben a bíró utasítása szerint. Ebben az esetben a mindenkor hatályos vadászati és fegyvertartási jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

10. Gondoskodik a szükséges bírálati lapokról és az összesítőről.

11. CACT vagy CACIT cím kiadására jogosult rendezvényekhez katalógust készít, mely tartalmazza a rendező szervezet nevét, a verseny jellegét, a nevezett kutyák és vezetőik névsorát, adatait és a bírói listát.

12. Gondoskodik a bírálati lap és összesítő példányok jelen szabályzat II/4. és 6. pontja előírásai szerinti szétosztásáról.

V. A vadászkutya-vezető feladata

1. A vizsga, verseny megkezdése előtt a vizsgáztatandó kutya származás-regisztrációs lapját és az érvényes veszettség elleni oltásról szóló állategészségügyi kiskönyvét a versenyirodán le kell adni.

2. A vadászkutya-vezető köteles minden bírói körnél a feladat megkezdése előtt bejelentkezni, amely tartalmazza a kutya nevét, korát, fajtáját, ivarát, valamint a saját nevét.

3. Vizsgákon és versenyeken egy vezető kettőnél több vadászkutyát nem vezethet. Ez alól kivételt jelentenek a mezei versenyek és a képesség-, alap- és a pointer tenyészvizsga. Ha egy rendezvényen több vizsga kerül megrendezésre, a maximális két kutya vizsgánként értendő, amennyiben a rendező szervezet hozzájárul.

4. A vadászkutyát a vezető akkor is vezetheti, ha az nem saját tulajdona. Külföldi vezető is vezethet magyar tulajdonban lévő vadászkutyát.

5. A vizsga és verseny helyszínén, a reggeli munkakezdéstől a délutáni befejezésig a kutyát pórázon kell tartani, ezt csak a bíró utasítására szabad leoldani. Amennyiben a kutyavezető bírói figyelmeztetés ellenére sem tartja be, azonnal kizárható. Bármilyen egyéb kutyás tevékenység csak a vezetőbíró jóváhagyásával történhet.

6. A vezető a rendezvény egész ideje alatt köteles a vezetőbíró által előre meghatározott sorrendben megjelenni az egyes helyszíneken és folyamatosan a bírók rendelkezésére állni. Az egyes részfeladatok elvégzése után késedelem nélkül köteles továbbhaladni a következő – vagy a vezetőbíró aktuális utasítása szerinti – feladat helyszínére és ott a bíróknál jelentkezni.

7. A napi munka végeztével köteles a bírálati lapot késedelem nélkül a versenyirodára leadni.

8. A rendezvény egész ideje alatt köteles sportszerűen viselkedni, öltözéke legyen az alkalomhoz illően vadászias.

9. A versenyző/vizsgázó kutyák a rendezvény egész ideje alatt nem viselhetnek kényszerítő eszközt. A vezető nem használhat kényszerítő eszközt és ultrahang sípot.

10. Sportszerűtlen vezetésnek minősül, ha a vezető a futama alatt, vagy bármikor, bármilyen vadászkutyás rendezvénnyel összefüggésben:

  • sértő vagy becsmérlő módon nyilatkozik vagy viselkedik bíróval, más hivatalos személlyel vagy bármely résztvevővel kapcsolatban, vagy rá vonatkoztathatóan.
  • A vadászkutya-vezető semmilyen módon nem bántalmazhatja kutyáját!
  • Szándékosan, bármilyen módon vagy eszközzel zavarja versenytársának és/vagy kutyájának munkáját.
  • A bírót befolyásolni próbálja az elvégzett munka értékelésében.
  • Ha szándékosan akadályozza a vizsga vagy verseny terv szerinti lebonyolítását, vagy indokolatlan késéssel jelenik meg a következő munkafázis helyszínén.
  • Viselkedése bármi módon megsérti az általánosan elfogadott, civilizált viselkedés normáit.

A rendezvényen résztvevő minden bíró kötelessége jelenteni a vezetőbírónak, ha sportszerűtlen vezetést észlel. A vezetőbíró bírói értekezleten ismerteti a bejelentést, és a jelen lévő bírók döntenek arról, hogy a bejelentést a Bírói Tanács elé terjesztik-e, illetve, ha a cselekmény versenytársa munkájának vagy a rendezvény rendjének szándékos zavarására irányult, dönthetnek a vezető és kutyája eredményének törléséről. A Bírói Tanács feladata annak eldöntése, hogy az ügyet saját hatáskörben bírálja el, vagy magasabb szerv elé terjeszti-e.

VI. A bírók feladata

1. A vizsgákon és versenyeken az egyes feladatcsoportokhoz legalább két-két tagú bírói csoportokat kell alakítani. Ez alól kivételt képez mindenes vizsla vizsgán vagy versenyen a vércsapa munka, ahol minimum négy bíró álljon rendelkezésre. A rendezvény kezdetétől a befejezéséig ugyanazoknak a bírói köröknek ugyanazokat a feladatokat kell bírálnia. Bíró sérülése, akadályoztatása esetén a vezetőbíró dönthet a bíró cseréről, összevonásokról.

2. A vizsgára vagy versenyre felvezetett kutyák munkájának elbírása kizárólag a bírókra tartozik. Legfőbb feladatuk, hogy megállapítsák a kutya pozitív és negatív tulajdonságait, teljesítményét. A bíró köteles a feladat elvégzése után hangosan közölni az értékelést és az osztályzatot.

3. Az adott osztályzatot és pontszámot azonnal fel kell jegyezni a
bírálati lapra. A bejegyzett osztályzatot utólag megváltoztatni nem lehet.

4. Vizsgán, versenyen nem bírálhat bíró olyan vadászkutyát, amelyet ő képzett ki. A közreműködő bíró kutyát nem vezethet, nem lehet bíró az adott versenyen vagy vizsgán az, akinek saját kutyáját más vezeti, vagy közeli hozzátartozója vezet kutyát.

5. A bíró a vizsga vagy verseny ideje alatt fegyvert nem használhat; a képességvizsgák, a mezei versenyek és az erdei elfektetés feladat kivételével.

6. A bírók a munkában a vezetők által kihúzott startszám szerinti
sorrendet, illetve a vezetőbíró erre vonatkozó utasításait tartsák be.

7. A napi munka végeztével köteles a vezetőbírónak jelenteni a lebírált kutyák startszámát, illetve tájékoztatni minden említésre méltó eseményről, mind a terület, mind a kutyák munkája, mind az esetleges sportszerűtlen vezetéssel kapcsolatban.

8. Köteles a bírói értekezleten részt venni, a verseny egész ideje alatt a szabályzatot és a bírói igazolványát, valamint a bírói pecsétjét magánál tartani.

9. A bíró köteles a bírói értekezlettől a rendezvény bezárásáig jelen lenni.

10. A rendezvényen segédbíróként megjelenő személy(ek)re jelen szabályzat VI. fejezet valamennyi pontja vonatkozik.

VII. A vezetőbíró feladata

1. A vezetőbíró csak tapasztalt, verseny/vizsga szervezésben és irányításban gyakorlott bíró lehet. A Vadászkutya Teljesítménybírói Tanács jelöli ki azon bírókat, akik vezetőbírói feladatot teljesíthetnek. A vezetőbíró felelős a verseny vagy vizsga szabályszerű levezetéséért, valamint kijelöli a csoportvezető bírókat.

2. A rendezvényt megelőzően megszemléli a rendezvényre kijelölt munkaterületeket. Lehetőleg már az előkészítés során konzultáljon a rendezővel. A vezetőbírónak joga van eldönteni a terület alkalmasságát és egyben felelősségre vonható, ha nem alkalmas a helyszín.

3. A területi adottságoknak megfelelően, a rendezőkkel egyetértésben meghatározza a munkaterületeket és a bírói körök számát, beosztja a munkafeladatok sorrendjét.

4. Ellenőrzi a rendezvényiroda tevékenységét.

5. A vizsgák, versenyek előtt a vezetőbíró köteles bírói értekezletet tartani, ahol ismerteti a bírók beosztását, és felhívja a figyelmüket az adott rendezvény, illetve a körülmények adta speciális követelményekre és lehetőségekre.

Szükség esetén a rendezvény során rendkívüli bíróértekezletet hív össze.

6. Ha sportszerűtlen vezetést észlel, vagy erre vonatkozó bejelentést kap, rendkívüli bíróértekezletet hív össze.

7. Amennyiben jelentést kap csoportvezető bírótól arra vonatkozóan, hogy óvás történt, az Óvási Bizottság elnökeként kijelöli annak tagjait és vezeti annak munkáját.

8. A vizsga vagy verseny befejezése után a vezető bíró a versenyiroda segítségével elkészíti az összesítőt, a minősítéseket, a helyezési sorrendet. A rendezvényről rövid értékelő jelentést készít, melyet megküld a BT elnökének a rendezvényt követően 15 napon belül.

9. Az eredményhirdetésnél ismerteti a megállapított sorrendet és rövid szakmai értékelést ad a rendezvényről.

10. A vezetőbíró CACT vagy CACIT cím kiadásával járó rendezvény esetén nem bírálhat.

11. Ha a vezetőbíró vis maior okból kénytelen lemondani a részvételt, erről telefonon és emailben azonnal értesítse a rendezőt, valamint a VTBT elnökét, akik közösen döntenek az új vezetőbíró kijelöléséről, felkéréséről. Fegyelmi vétségnek minősül, ha a felkért vezetőbíró ezt elmulasztja, vagy indokolatlanul késedelmesen mondja le a feladatot.

12. Bármilyen rendezvényen a nevezéssel együtt a részt vevő kutya tulajdonosa köteles megnevezni a kutyavezetőt. Vezetőcserére semmilyen körülmények között nem kerülhet sor!

VIII. Minősítések

1. Vizsgán és versenyen a feladat teljesítését az adott szabályzatnak megfelelő osztályzattal minősítjük. Versenyeken feles osztályzat is adható. A díjbesorolás szempontjából a feles osztályzatot felfele kerekítve kell figyelembe venni.

2. Különösen kiemelkedő teljesítmény esetén 4! = kitűnő osztályzat is adható, kizárólag az öröklött tulajdonságok elbírálásánál ( vizslafajtáknál: orrhasználat, orrjóság, keresési mód, vad jelzése, vadmegállás, ráhúzás, kajtatás élő kacsa után). Ezt azonban a bírálati lap feljegyzési oldalán külön meg kell indokolni. Indokolás nélkül a versenyiroda a felkiáltó jelet nem veszi figyelembe.

3. Ha valamelyik feladatból a kutya 0 osztályzatot kap és ezért nem minősíthető, a vizsgát, versenyt végigcsinálhatja. Kivétel, ha olyan hibát vét, amelyért kizárás jár. Azonban, ha összesen 2 db "0" osztályzatot kapott a kutyája, a vezető köteles feladni a versenyt. A rendező szervezetnek lehetősége van ettől eltérően rendelkezni, de ezt a nevezési felhívásban közölnie kell.

4. A vizsgából, versenyből kizárandó az a kutya, amelyik:
- nem áll, ha legalább két lehetőséget kapott álláskészségének bemutatására (vizslafajtákra vonatkozóan)
- a keresést megtagadja
- a vadat kikezdi, elássa
- amelyik beugrás után a vad üldözéséből 3 percen belül nem hívható vissza
- ha vízre lövéskor elhagyja a vizet és parancsra sem megy vissza
- vizslafajtáknál "Nádi kajtatás" feladatnál a szintidő lejárta után 5 percen belül nem tér vissza a vezetőhöz
- amelyik lövésfélő
- valamint a fajták szabályzataiban megállapított okok miatt.

A kizáró hibát elkövető kutya a hiba elkövetése után a versenyt/vizsgát abbahagyja, bírálati lapját az a bírócsoport vonja be, ahol a hibát elkövette. A lapot a bíró leadja a rendezvényirodán.

IX. Óvás

1. A vezetőnek jogában áll óvást emelni:
- a vizsga vagy verseny szabálytalan levezetése esetén,
- a szabályzat helytelen alkalmazása miatt,
- vagy ha a bírói csoport jelen szabályzat VIII/ 4. pontjában felsorolt kizáró hibákon kívül másért kizárja a további vizsgázásból, versenyzésből

2. Az óvást a vizsga vagy verseny tartama alatt azonnal, de legkésőbb 15 perccel az eredmény közlése után be kell jelenteni a csoportvezető bírónál, aki az óvás tényét azonnal jelenti a vezetőbírónak.

3. Az óvással együtt a nevezési díj kétszeresét kitevő óvási díjat kell fizetni a csoportvezető bírónál a bírói kör többi tagjának jelenlétében. A pénz átvételét a bírálati lap hátoldalán aláírásukkal igazolják.

4. Az óvási bizottság tagjai: a vezetőbíró és általa kijelölt két, nagy tapasztalattal rendelkező bíró. Nem lehet az óvási bizottság tagja az illetékes bírói kör bírója. Az óvási bizottság a döntését szavazattöbbséggel hozza.

5. Amennyiben az óvást beadó fél az óvási bizottság határozatával nem ért egyet, a határozat ellen 15 napon belül a Vadászkutya Teljesítménybírói Tanácshoz fellebbezhet.

6. Amennyiben az óvási bizottság az óvásnak helyt ad, az óvási díjat vissza kell fizetni, ha az óvást elutasítja, a csoportvezető bíró a versenyirodán a díjat befizeti.

7. Az óvási bizottság az alábbi döntéseket hozhatja:
a. elutasítja az óvást
b. megismételtetheti a munkát.
A munkára adott osztályzatot a munka megismétlése nélkül nem változtathatja meg.

8. Osztályzat ellen, valamint más kutya munkájának bírálata ellen nincs az óvásra lehetőség.

9. Az óvási bizottság elnöke elkészíti a jegyzőkönyvet, amelynek egy példányát az óvó versenyző, egy példányát a vezetőbíró, egy példányt a Vadászkutya Teljesítménybírói Tanács kap és őriz meg.

X. Vizsgák

A vizsgákon elsősorban a kutyák öröklött tulajdonságait kell elbírálni, amelyekből következtethetünk a szülők örökítő-képességére, illetve az egyed tenyészértékére.

Fajtánként meghatározott az a teljesítmény, ami a minősítés kiadásának alapfeltétele. Rangsorolás a vizsgákon nincs, címet kiadni nem lehet, a kutyákat csak díjba soroljuk.

Az egyes feladatokat az adott szabályzatnak megfelelő osztályzattal minősítjük, feles osztályzat nem adható.

XI. Versenyek

1. A vadászkutyák munkájának összevetésére és a legkiválóbb egyedek kiválasztására versenyek rendezhetők.

2. A versenyeket a szabályzatban előírt követelmények szerint kell rendezni.

3. A szabályzattól eltérő, vagy részversenyeket csak előzetes kihirdetés alapján lehet rendezni, a kihirdetésben ismertetni kell a verseny követelményeit. Ezeken a versenyeken CACT vagy CACIT cím nem adható ki, és az eredmények a kutya származási lapjára nem vezethetők fel.

4. A versenyek vagy nyíltak, amelyekre a kiírás szerint bárki nevezhet, vagy meghívásosak, amelyeken csak a nevezési felhívásban előre meghatározott feltételeknek megfelelő kutyák vehetnek részt. A versenykiírásban meg kell határozni a maximális létszámot és a nevezhető fajtákat.

5. A versenyeken – a minősítésen túl – a teljesítmények alapján a résztvevő vadászkutyákat helyezési sorrend szerint is be kell sorolni. A nem minősíthető vadászkutyákat a minősítettek után az elért pontszámok szerint kell besorolni. Egyenlő pontszám esetén azt a kutyát, amelyik tenyészegyed, több 4! osztályzata van, illetve a fiatalabb, illetve a szuka kutyát kell előbbre sorolni.

6. A minősítés a szabályzat szerint történik.

7. Az országos verseny győztese I. díjas munka esetén CACT címet kap, az utána következő, szintén I. díjas munkával a "Res" CACT címet kapja. A nemzetközi verseny győztese I. díjas munka esetén CACIT, a második helyezett, szintén I. díjas munkával "Res" CACIT címet kap. CACT és CACIT versenyeken fajtánként, függetlenül attól, hogy adott fajtából hány kutya indult a versenyen, a legmagasabb pontszámmal végzett I. díjas munka esetén a CACT cím kiadásra kerül. A címek nem adhatók ki, ha a versenyen elindult kutyák létszáma kevesebb, mint 6.

8. Különdíjat bárki felajánlhat. Ha a felajánló meghatározott célra adja a tiszteletdíjat, akkor azt csak erre a célra lehet adni. A nem meghatározott céllal felajánlott tiszteletdíjakat, az első bírói értekezleten a verseny bírói kollégiuma a rendező szervvel együtt osztja el. A tiszteletdíjakat a verseny előtti napon kell a rendezőségnél leadni.

XII. Általános rendelkezések a feladatok előkészítéséhez és bírálatához

1. Az élő vad kezelésének szabályai

Az állatvédelmi törvény előírásainak megfelelve, kíméletesen kell bánni az élő vaddal, annak érdekében, hogy az ne sérüljön és egészségesen, épen kerüljön kihelyezésre. A madarakat előzetesen meg kell itatni és megfelelő szellős, árnyékos helyen, letakarva kell tárolni.

Ügyelni kell, hogy a tartalék vadak úgy legyenek elhelyezve a területen, hogy a kutya munkáját ne zavarhassák.

2. Az élő vad kihelyezésének szabályai:

A. Mezei munkánála vad kihelyezését sem a vezető, sem a kutya nem láthatja. A vadat úgy kell kihelyezni, hogy a lehető legkevesebb emberi nyom vezessen hozzá. Jó, ha ennek érdekében gépkocsi áll rendelkezésre és a madár röptetve lesz kieresztve a területre. A munka kezdetekor a kutya és a vad közötti távolság legkevesebb 150 méter legyen.

B. Vízi munkánál:

A vadászható récét kihelyezhetjük úgy, hogy a partról indítjuk, vagy a parttól kb. 6-10 méterre bedobjuk, de minden kutyának azonos módon kell a vadat kihelyezni, amit a kutya nem láthat.

Törekedni kell arra, hogy a réce mielőbb fedett területre ússzon, hogy a vízen hagyott nyomot a kutya értékelhetően kövesse. Amint feltételezhető, hogy a kutya már nem láthatja meg a récét, a bírók azonnal adjanak engedélyt a kutya indítására.

Minden esetben a mélyvízi elhozást lövéssel külön feladatként kell végrehajtani.

3. Lőtt vad kezelésének szabályai

A lőtt vad megfelelő minőségben való megőrzéséért az adott bírói kör a felelős. Az időjárási körülményeknek megfelelően a lőtt vadat hűvösben kell tartani, a szárnyas rovarok ellen védelmet kell biztosítani. Csapadékos időjárás esetén száraz helyen, ép szőr- és tollazatban való megtartás a cél. Ilyen időjárási körülmények között a több vad biztosítása szükségszerű.

4. Lőtt vad kihelyezése légszimatos kereséshez:

Fontos, hogy már kihűlt, megdermedt vadat használjunk ennél a feladatnál. A kutyát széllel szemben kell keresésre küldeni, a kihelyezést nem láthatja. A lőtt vad kihelyezése kétféle módon lehetséges.

Minden esetben a kihelyezés azonos módon történjen minden kutyánál!

A területen a növényzet adjon olyan takarást, hogy a kutya ne láthassa meg a vadat, és fasor vagy töltés, stb. ne befolyásolhassa a szél irányát.

  • A bíró a szélirányt figyelembe véve, a kutya indítási helyével ellenkező oldalról, a vadat visszafelé (az indítási hely felé) dobva helyezi ki - vizsgán 50 lépésre, versenyen 100 lépésre az indítási helytől - hogy emberi nyom ne vezessen a közelébe, majd saját nyomán megy vissza az indítási helyre.
  • A bíró a szélirányt figyelembe véve, a kutya indítási helyétől – versenyen 100, vizsgán 50 lépést – előre haladva megtesz, a vadat két irányba (jobbra, illetve balra) dobva helyezi ki, hogy emberi nyom ne vezessen a közelébe, majd a saját nyomán megy vissza az indulási helyre.

Két vad kihelyezése esetén azok egymástól való távolsága kb. 20-30 lépés legyen. Minden kutyának új területet kell biztosítani úgy, hogy az előző vadhelyektől legalább 60-70 lépésre legyen. (Gödörbe, fasorba, bokorba nem dobható a vad.)

5. Mezei vonszalék készítésének és bírálatának szabályai:

A vonszalékot hátszéllel, a versenyre vagy vizsgára vonatkozó szabályzat szerinti távolságra kell meghúzni. Az indulás helyét meg kell jelölni és kitépett tollat vagy szőrt kell otthagyni. A vonszalékot húzó bíró a megfelelő módon (törésekkel) és távolságban a vadat kihelyezi és kb. 50 lépést továbbhaladva lehetőleg fedett helyen elbújik úgy, hogy a vadat lássa, és a kutya viselkedését el tudja bírálni. Amennyiben nincs lehetőség elbújni, a kihúzott vonszalékot nem zavarva a már felhasznált területen térjen vissza.

A vonszalék végén a húzott vadat kell otthagyni. A vadat eldugni (pl. gödörbe, árokba tenni) nem lehet.

A törések tompaszögűek legyenek (kb. 120-130 fok). A csapák egymástól való távolsága 80-90 lépés legyen. Az egymást követő vonszalékoknál a törések azonos távolságban és irányban legyenek. A bíró jelezze bírótársának, amikor kész a csapafektetéssel.

A vezető a csapa indulási helyéről legfeljebb 10 métert megvezetve indítja kutyáját, onnan a kutya önállóan dolgozik, a csapa kidolgozása után a vadat vezetőjéhez kell vinni és korrekten átadni.

Amennyiben a kutya nem találja meg a vadat, még kétszer indíthatja a vezetője. Minden egyes újraindítás eggyel csökkenti az osztályzatot. Ha megtalálta a vadat és nem hozza, 0 osztályzatot kap a vonszalék kidolgozásra és az elhozásra is.

Kívánatos a vonszalék lehetőleg minél pontosabb kidolgozása, a vonszalék vonalának minél pontosabb követése a szél irányát és erejét figyelembe véve. Ha a kutya letér a csapáról, de önmagát korrigálva visszatér a csapára, nem hiba. Szárnyas vonszalék esetén 2 percen belüli feladatmegoldás 4-es osztályzat adható, 4 perc esetén 3-as, 6 perc esetén 2-es, 8 perc esetén 1-es. Nyúlvonszalék 3 percen belüli kidolgozása 4-es, 5 percen belül 3-as, 7 percen belül 2-es,91 percen belül pedig 1-es osztályzattal értékelendő. Szintidőn túli feladatmegoldás 0 osztályzattal értékelendő.

Újraindításnak az számít, ha a vezető lábtól indítja újra kutyáját.

6. Erdei vonszalék:

Ha a területi adottságok szükségessé teszik, az erdei vonszalék kb. egyharmada húzható mezőben. A vonszalék fektetése a mezei vonszaléknál leírtak szerint történjen. A két bíró megfelelő kapcsolatban legyen egymással. Amikor a csapahúzó a húzást befejezte, azt jelezze társának. A csapa elején lévő bíró pedig akkor jelezzen a végbírónak, amikor a kutya befejezte a munkát, mert csak akkor jöhet el a helyéről. Ha a kutya az első megtaláláskor nem veszi fel a vadat és eltávozik, a végbíró jelezzen bírótársának, vegye fel a vadat és menjen vissza a csapa elejére. Ebben az esetben a visszatérő kutyát újra indítani nem lehet. A feladat 0-val értékelendő. Kívánatos a vonszalék lehetőleg minél pontosabb kidolgozása, de ha a kutya letér a csapáról és önállóan találja meg a vadat és korrekten átadja 6 percen belül, ebben az esetben 4-es osztályzat adható. 8 percen belüli feladatmegoldás 3-as osztályzattal, 10 percen belül 2-es, 12 percen belül 1-es osztályzat adható. Szintidőn túli feladatmegoldás 0 osztályzattal értékelendő. Ha a kutya nem a vonszalék nyomán jön vissza a megtalált vaddal, nem hiba!

7. Vércsapa fektetésének szabályai

A vércsapákat az elején és a végén meg kell számozni. Az elején (rálövés helyén) a napot, órát fel kell tüntetni. A rálövés helyét, és a csapa irányát is meg kell jelölni. A csapa irányát törettel jelöljük.

A csapát két tompa töréssel (a szög nem lehet 135 fok alatt) kell fektetni. Az első 200 lépést lehet az erdő előtt (nem szántáson) fektetni, a többi feltétlenül erdőben legyen. A vércsapa hosszán belül két sebágyat kell készíteni, amelyek mérete minimum 60X60 cm legyen, amelyen belül intenzív, jól látható talajsérülést kell készíteni, amelyre jelentősebb vérmennyiséget kell csöpögtetni. A terep adta lehetőségek szerint az első sebágy egyharmad, a második sebágy kétharmad távolságnál legyen. Vizsgán a sebágyakat szalaggal is meg kell jelölni. Versenyen a kutyavezetőnek mind a két sebágyat jeleznie kell a bírók felé, amennyiben nem jelzi, a bíróknak kötelessége megmutatni a kutyavezetőnek a kihagyott sebágyakat fél-fél osztályzat levonásával.

Az egyes vércsapák közötti távolság legalább 80 - 100 lépés legyen. A csapák azonos nehézségűek legyenek. A csapákat úgy kell kijelölni, hogy a kutyavezető ne láthassa a jeleket, a bírók azonban könnyen ellenőrizhessék a csapa irányát. A csapa fektetéséhez 2-2,5 dl vad, marha vagy birkavér használható fel, sertésvér (akár házi, akár vad) használata tilos! Lehetőleg heparinnal kell tartósítani; nem lehet tőle idegen szagú.

A vért egységesen minden csapánál:

a) csöpögtetni

b) spriccelni

c) tupfolni lehet.

A csapa kijelölését a verseny előtti napon kell a vércsapa feladatot bíráló bíróknak elvégezni, mégpedig úgy, hogy az irányjelző cédulák, melyeken a csapa sorszáma szerepeljen az indulás helye felé nézzenek, hogy a csapafektető bírók könnyen követhessék az irányt.

A csapafektető bírók fektetik a csapákat, olyan időben, hogy a munkák megkezdéséig a szabályzat szerint szükséges idő elteljen. A csapafektetést csak a csapa irányába szabad elvégezni. A fektetéskor a csapák irányát mutató cédulákat az ellenkező irányba kell fordítani.

A rálövés helyét és a sebágyakat több vérrel kell jelölni.

A vércsapa végére címkiadó verseny esetében egy frissen lőtt csülkös vadat kell elhelyezni, vizsgán "fantom" is használható. Friss vad esetén arra ügyelni kell, hogy a vad a golyó be- és kimeneteli helyét kivéve jól be legyen varrva. A vadszállítók ügyeljenek, hogy a vad átszállításnál az egyik csapavégtől a másikig ne a földön húzzák a vadat, és ne fák, bokrok mögé vagy mélyedésekbe helyezzék el. Ennek korrekt végrehajtásáért a bíró felelős.

A végbírónak és a vadhordozóknak a vadtól annyira kell eltávolodniuk és fedezékbe menni, hogy a kutya őket ne vehesse észre és tőlük szelet ne kapjon. A fedezéket csak a kutyavezetővel érkező bíró kürtjelére hagyhatják el.

A vércsapa bíróknál legalább 2 jelzőkürt legyen. Egyik a csapa elején, másik a végbírónál. A kísérő bírók akkor engedélyezhetik, hogy induljon a kutya, ha a végbírótól a vad elhelyezése után jelzést kaptak.

A verseny/vizsga minden napjára egy tartalék csapát is le kell fektetni. Minden kutya számára külön vércsapát kell biztosítani. Olyan vércsapát más kutyának adni nem szabad, melyet már egy másik kutya megkezdett, de nem fejezett be.

Nehezített vércsapa esetén a csapa állási ideje minimum 16, maximum 20 óra legyen, de mindenképpen előző napi fektetés legyen.

Mindenes vizsla versenyen/vizsgán külön feladat esetén a kutyavezető a nevezésével köteles bejelenteni az erre vonatkozó igényét. Ebben az esetben a csapafektetés során a vért a második sebágyig kell csepegtetni, vagy tupfolni. Amikor a csapa kidolgozásakor a kutya és vezetője a második sebágyhoz ér, a bíró utasítására a kutyát el kell fektetni, majd a sebágytól a vadig frissen készül a csapa (csepegtetve vagy tupfolva, ahogy azt megelőzően készült). Amikor ezzel elkészült a csapafektető bíró, a vadtól 20-30 méterre úgy helyezkedik el, hogy a kutyát nem zavarva figyelemmel tudja kísérni annak munkáját. Ekkor jelez a második sebágynál maradt bírótársának, aki a kutyavezetőt munkára engedi.

8. Korrekt elhozás:

A megtalált vadat a kutyának fel kell vennie és közvetlenül vezetőjéhez a legrövidebb úton vinnie, ülve a vadat a szájában tartani a vezetője előtt, amíg vezetője maximum egy fél lépés megtételével, egy méteres félkörön belül el nem veszi. Ha a kutya az átadás során nem ül le, 3-as osztályzattal értékelendő. Amennyiben a kutya a vezetője előtt kiejti a vadat, 2-es osztályzatnál jobb nem adható. Ha a kutya egy méteren kívül ül le, nem tekinthető átadásnak, maximum 1-es osztályzatot kaphat. Retrievereknél a korrekt átadás akár ülve, akár állva teljesíthető.

Értékelendő: a vad felvevése, a fogás, a hozás és a tartás. Ha fogásigazítás céljából leteszi, de fejét fel sem emelve parancs nélkül folytatja a munkát, nem hiba. Bármilyen parancs féllel csökkenti az osztályzatot.

Ha a kutya leteszi a vadat és parancsra sem folytatja az elhozást, 0-val értékelendő, mert a vad nem került kézhez.

Hibák: a kemény fogás, amikor a vad sérül, a vad többszöri letétele, gyömöszölése, bizonytalan fogás, vagy ha a kutya indokolatlanul sokat időzik a vad felvételekor.

XIII. A szabályzat érvényessége

Jelen szabályzatot a fajtagondozó szervezetek ajánlása alapján a Vadászkutya Teljesítménybírói Tanács Szerkesztőbizottsága határozta meg és a MEOESZ Elnöksége engedélyezte 2018. szeptember 18-i ülésén, a 60/2018.(09.18.) számú MEOESZ E. határozatban.

Hatályos 2019. január 1-től.