GYIK

Az alomellenőrzési jegyzőkönyv:
https://docs.google.com/document/d/1wFSULYqjrDWeJNQmmR4Syc6ZCoj_Pqgd/edit

Az alomellenőrzési jegyzőkönyvben részletesen rögzítve vannak az ellenőrzési szempontok. Egy alomellenőrzés során az alapján haladunk, az abban leírtakat vizsgáljuk, és azok kerülnek feljegyzésre.
Külön figyelmet fordítunk a kölykök farkának (törött farok), szemhéj problémáinak (entropium, ectripium), kölyök kori harapások, és a kanok heréinek állapotának, és az ezekkel kapcsolatos problémák rögzítésére. Ezt az utóbbi évek tapasztalatai alapján pontosan igyekszünk rögzíteni. Ami egyértelműen születéskori rendellenesség, az az adatbázisban is rögzítésre kerül (mint tenyésztési adat). Ezért is fontosak az alomellenőrzések.

Már sokszor elhangzott, hogy akkor működik/működhet jól egy fajta tenyésztése, ha közösen teszünk az előre mozdulásért. Minden tenyésztő és minden kan tulajdonos érdeke, hogy tudjon a szukája/kanja kölykeiről, tudjon arról, hogy mit örökít, hiszen a következő párba állítás esetén a tapasztaltak, eredmények fontos szempontokat adhatnak hozzá a minőségi tenyésztéshez.
A klubnak, mint a fajta gondozásáért felelős szervnek, is ez az érdeke és pontosan ennek érdekében szervezi a tenyészszemléket, versenyeket, kiállításokat, mustrát.
Akkor tudunk direktben megkeresni és ezeken való részvételre gazdákat buzdítani, ha van hozzájuk elérhetőségünk. Többek között ezért került bevezetésre az első évben ingyenes a tagság lehetősége. A rendezvényeken az egyedek nyomonkövetése megtörténhet, de nagyon fontos szerep terheli és fontos szerepet kapnak ebben a tenyésztők és a kan tulajdonosok is. Ez mindannyiunk közös munkája.
Az alomkövetés elsődlegesen a tenyésztő feladata, a Klub a Tenyészszemlékkel, Versenyekkel kiállítás szervezésével teremti meg a lehetőséget az állomány felmérésére.

A tenyésztés alapvetése: "A jót a jobbal" elve.
A standardhoz közelítő típus: jó idegrendszer, jó munkatulajdonságok, minden szempontból egészséges egyedek tenyésztésbe vonása.
A típus fogalmát, nehéz megfogni, és kb. mindenkinek mást jelent. Minden tenyésztőnek megvan a kedvelt típusa (remélhetően).
Szoros értelemeben a vadászati képesség nem függ össze a kérdésben szereplő külalakkal, de a külalak segítheti az adatott terepi és éghajlati viszonyok között a hatékonyságot, ennek megfelelően alakult ki vadász kutyáink külleme, alkata is az évszázadok alatt. De a mai léptékben - ránézésre - nem jelenthető ki, hogy melyik egyed lesz remekül vadászó és melyik nem, valamint egy élőlényre, mint biológiai szervezetre nem igazán lehet így tekinteni, mert mind a környezet, mind a benne élő fajok (fajták) is folyamatosan változásnak vannak kitéve (ha lehet ilyet mondani a valaha volt leggyorsabb változásnak). Ami 50 évvel ezelőtt hatékony volt, az ma már nem biztos, hogy az, és 20 év múlva megint lehet más lesz a legmegfelelőbb "Típus". Ezt hívjuk evolúciónak (kicsiben), ami a fajtákat is érinti.
Nem igazán lehet senkire sem rákényszeríteni, hogy mit tenyésszen és mit nem. A típus ízlés és felhasználási mód, de az adott környezet és az abban való megfelelés kérdése is. A TT maximálisan egyetért és igyekszik képviselni a "jót a jobbal" elvét az ajánlásai során, a standardhoz közelítő, a jó idegrendszerű, jó munkatulajdonságokkal rendelkező, és minden szempontból egészséges egyedek tenyésztésbe vonását szorgalmazza. Küllemet tekintve a TT-n belül sem egységes a preferált típus, a tenyésztők között sem, de nem is kell, hogy az legyen.
Egy fajta akkor "egészséges", ha van egy olyan jellegű genetikai diverzitás, mely több küllemi típus megjelenésére is "lehetőséget ad".

A MEKK nyilván szeretné szem előtt tartani azt - melyre évek óta törekszik - hogy az erdélyi kopó alapvetően egy vadászkutya fajta. Tehát, szeretné, ha a tenyésztés ezt a célt szolgálná; vagyis a tenyésztés során az adott egyed, mind az anatómiai sajátosságai, és az ebből adódó küllemi sajátosságok a vadászatnak való megfelelést szolgálnák.
A kérdésre azért nem igazán lehet megfelelő választ adni, mert tudjuk, hogy kevés egyed kerül vadászati alkalmazásra, vagy ha párszor kipróbálásra is kerül, az sem lesz teljesen egyenértékű azzal a fizikai terheléssel, amit korábban kaptak a kutyák. Az alatt a pár alkalom alatt nem fognak erre, vagy arra "szelektálódni", vagy a kutya gazdája emiatt nem feltétlenül fogja szelektálni. Ezt nehezíti az is, hogy a 21. században a fajta újabb funkciókat is kap/hat, mely szintén befolyásolni fogja a tenyészkiválasztást. A szelekciót így, kb. kipróbálás nélkül igen nehéz végrehajtani. Ergo pontosan ezért nem igazán lehet ráhúzni a vadászó/nem vadászó típus kategóriákat ma már, és nem is lenne jó, az ilyen szintű szétválás.
Az állomány nem nagy, hogy egy "kijelölt" típus alapján - akár idegrendszer, akár egészségügyi megfelelés mellett(!) - bármely egyedet kiszórjunk. Minden tenyésztőnek van egy preferált típusa, olyan kant fog keresni.
Röviden az lenne a jó, ha több típus létezne és minél több kutya vadászhatna, vagy legalább csak kipróbálásra kerülhetne.
A típus ízlés kérdése: mindenki számára van egy tetszetős, preferált változat. (Úgy tűnik, ez többnyire azon múlik, milyen kutyával találkozott először…. az nagymértékben meghatározza az ízlését és az irányvonalait.)
Egy adott egyedre nem szabad végállomásként tekinteni, hanem csak egy adott időpillanat "megjelenési formájának", hiszen meglehet, hogy teljesen mást fog örökíteni mint amit önmaga megjelenít. Természetesen erre vannak már azért ellenpéldák, mely mögött csakis a több éves/évtizedes tudatosság áll/állhat, és bizony ez a tudatosság már az adott tenyésztő kutyáiban/kutyái típusában is megjelenik.
A tudatosságot még erősíteni lenne érdemes…
Tehát: az adott párosítás tervezésénél figyelemmel kell lenni a fedeztetni kívánt szuka előnyös és kevésbé előnyös tulajdonságaira és ennek mentén próbáljuk a lehető legmegfelelőbb kant keresni (vagy a TT ajánlásokat adni) a birtokunkban lévő információk alapján. Elsődleges szempont és szándék legyen a javító szándék és a hibák eliminálása (semmiképpen se a halmozódása).
Mivel a fajta kis létszámú így tovább szűkítené a kört, ha csak egy bizonyos típust preferálnánk.

Alomtervezési szemlélet: kritikusan kell a kutyákhoz állni, ehhez a gazdáknak magukat is képezni kell.
Pontosan ezért indítottuk a konferenciákat, táborokat, ezért osztjuk meg az aktuális tudományos jellegű előadásokat is, ezért igyekszünk minél részletesebb beszámolókat is tartani. Fontosak az egészségügyi szűrések a tenyésztésbe vétel előtt, valamint a lehető legszélesebb körű tesztek megléte. Az, hogyan viselkedik egy idegen szituációban, vadászaton, reálisan értékelve a teljesítményét.
Az lenne az ideális, hogy a tenyésztő alakítsa ki a saját szemléletét, tudja, hogy azon kívül, hogy szuka, miért akarja fedeztetni, milyen célt szeretne szem előtt tartani. Az lenne az ideális, ha a már meglévő elképzelés megvalósulásához adna segítséget a TT az általatok nyújtott adatok ismertetésével.

A másik fajtával történő keresztezést cseppvér keresztezésnek hívja a szakirodalom. Két különböző vonalból származó, vagy más országból (így akár vonal is), más populációból származó egyed párosítását nevezzük vérfrissítésnek. Vérfrissítést is lehet pl. egy erdélyiből származó kutyával történő párosítás, ha az valóban nem rokona az itthoni populációnak. De ennek kiderítése nagy munkát és körültekintést igényel, és nem kevés veszéllyel is járhat. Semmiképpen sem javasoljuk e témában az önállósodást, ha bárki ilyesmit fontolgat, kérünk keressétek meg a klubot, segítünk.
Cseppvér keresztezés elméletben felmerült már, bár reméljük még nem tartunk itt.
Fontos tudni, hogy ez sem olyan egyszerű, ehhez külön FCI engedély szükséges és csak kivételes engedéllyel lehet megtenni. Szintúgy nem kevés veszélyt tartogat: ismerni kell teljes mértékben a bevonandó fajta állományát, hogy ne kerüljön más/újabb hiba az erdélyi kopó állományba, nem szükséges újabbat berántani.
Az effektív populáció méretét szükséges bővíteni, melyet csakis kommunikációval, és minél több egyed szem előtt tartásával, róluk megfelelő és minél több információ beszerzésével és ennek tudatában történő tenyésztésbe vonásával lehet.
A lehető legjobb az lenne, ha egy alomból az összes kutya, vagy legalább a nagy részük bemutatásra kerülne a tenyészszemlén, és ezáltal a legjobbak kerülhetnének tenyésztésbe, nem az ami éppen van. Ez lenne az alapja a normális működésnek.
Az alomtervezésekben az adatbázis a segítség, minden infó fent van, párosítás tervezhető, beltenyésztettségi indexet is számol, ha bármi egyéb infóra lehet még szükség, meg lehet keresni a TT-t.

Amit az állatvédelmi törvény tilt, azt a TT-sem pártolja.
Nyilvánvalóan, ha azt a kutya egészségügyi állapota igényli, akkor bizonyos állategészségügyi eljárásokat, kezeléseket meg kell tenni, az adott egyed jól léte, jó állapota, egészsége érdekében.
Azonban ezek után, az adott betegség jellege és ismerten öröklődő voltának tudatában az érintett egyed(ek) tenyésztésbe vonását igen erősen mérlegelni szükséges!