Utánkeresés vadászati alkalmassági vizsga (VAV)

Általános rendelkezések

A vizsgán a következő fajtacsoportok vehetnek részt: kopók, vérebek, vizslák, terrierek, tacskók, lajkák, retrieverek.

A vizsgát egy nap alatt kell teljesíteni, megrendezhető:

  • természetes vércsapán (vadászaton véletlenül sebzett nagyvad estében) vagy
  • mesterséges vércsapán.

Ki kell zárni a vizsgán azt a kutyát, amelyik:

  • nem hívható be, vagy ellenszegül a nyakló felhelyezésének;
  • az elfektetés helyét 10 m-nél nagyobb távolságra elhagyja;
  • lövésfélő, ideggyenge;
  • érdektelen a csapa iránt;
  • kettőnél több alkalommal téveszti el a sebzett vad nyomát;
  • a megtalált vadat kikezdi.

Valamennyi vizsgázó ebet az összes bírálati szempont szerint értékelni kell; az osztályzat és az értékszám szorzata adja meg a részpontszámot. Ezek összege adja a végeredményt. A vizsgázott kutyák "megfelelt" illetve "nem felelt meg" minősítést kaphatnak. A vizsgán elérhető maximális pontszám 240 pont. A sikeres vizsga feltétele, hogy a kutya a vadat az előírt feltételek mellett megtalálta, nem zárták ki, és legalább 90 pontot elért, valamint a 6. feladatra (vezetékmunka természetes vagy mesterséges vércsapán) legalább 2-es osztályzatot kapott. A VAV feladatainak teljesítése jó alapot ad arra, hogy a vadászat rendjének megfeleljen, ezért a vizsgán szigorúan kell bírálni a fegyelmet és a vadászat eredményességének elősegítését.
Vizsgakövetelmények, bírálati szempontok

1. A kutya vezetékre vétele (értékszám: 3)

A szabadon lévő, futkározó kutya hívásra örömmel siessen a vezetőjéhez, és hagyja a pórázt fölkapcsolni a nyakörvére vagy a nyaklót felhelyezni magára. Azt a kutyát, amelyik nem hívható be, vagy a nyakló felhelyezésének ellenszegül, a vizsgából ki kell zárni.
Szabályos végrehajtás: a kutya parancsra vagy anélkül a vezetője elé ül, és várja a póráz fölkapcsolását (a nyakló felhelyezését).

2. Vezetés láb mellett, vezetéken (értékszám: 3)

A vezetékre vett kutya bal oldalon kell kövesse a vezetőjét, igazodva annak menettempójához. Ezt a gyakorlatot rudas erdőben is be kell mutatni, miközben a vezetőnek többször meg kell kerülnie (jobbról) egy-egy fatörzset, közben a kutyának nem szabad sem a szíjjal fennakadnia, sem a vezetőjét a járásban akadályozni.
Szabályos végrehajtás: a vezetékre vett kutya annak bal oldalán követi a vezetőjét, anélkül, hogy a vezetéket rángatná, vagy erre törekedne.

3. Elfektetés szabadon (értékszám: 6) vagy rögzített szíjon (értékszám: 3)

A kutyát a vezetője elfekteti és magára hagyja, majd a bírókkal együtt takarásba húzódik, hogy a kutya ne lássa őket, de a bírák megfigyelhessék a kutya viselkedését.
Elfektetés szabadon: a kutyát a vezetője úgy fekteti el, hogy a vezetéket rögzíti valamilyen tárgyhoz (ez esetben a magasabb értékszám az értékelés alapja)
Elfektetés rögzített szíjon: amennyiben a kutyát vezetője úgy fekteti el, hogy a kutya helyben maradását azzal biztosítja, hogy a szíjat, a vezetéket valamilyhez rögzíti (ily módon végrehajtva a feladat kisebb értékű, így a pontozásnál az alacsonyabb értékszámmal kell számolni).
A kutya mindkét esetben felülhet, azonban ha a vezetője takarásba távozott, nem szabad nyugtalankodnia, ugrálnia, hangot adnia, a helyét elhagynia, még kevésbé megkísérelnie a szíj elrágását. A feladat végrehajtása közben fekvési helyzetét megváltoztató kutya nem követ el hibát. A feladat végrehajtási ideje öt perc; hannoveri és bajor vérebek esetében az elfektetési feladat legalább fél óráig tart. Azt a kutyát, amelyik az elfektetés helyét 10 m-nél nagyobb távolságra elhagyja, a vizsgából ki kell zárni.
Szabályos végrehajtás: az elfektetett és magára hagyott kutya nyugodtan egy helyben marad, vezetője visszaérkezéséig türelmesen vár.

4. Viselkedés lövésre (értékszám: 4)

Az elfektetés-gyakorlatra szánt idő leteltével, a takarásban lévő bíró segédje egy lövést ad le, melyre a kutyának továbbra is helyben kell maradnia mindaddig, míg vezetője érte menve, fel nem szabadítja. A felülés, esetleges felállás nem számít hibának. Azt a kutyát, amelyik a lövésre természetellenesen reagál, el- vagy befut, esetleg lövésfélő, a vizsgából ki kell zárni.
Szabályos végrehajtás: az elfektetett és magára hagyott kutya a leadott lövésre nyugodtan egy helyben marad, vezetője visszaérkezéséig türelmesen vár.

5. Előrekerestetés vezetéken (értékszám: 8)

A feladatot hosszú vezetéken, természetes sebzés esetén a rálövés helyén, mesterséges csapa esetén a csapa kezdetén kitűzött 20×20 m-es területen kell végrehajtani (e terület négy sarkát jelölni kell), mely során a kutyának parancsra, mély orral intenzíven kell keresnie a lőjeleket, s azokat jeleznie kell. A vezetőnek a rálövés helyének megtalálását jelentenie kell a bírónak. Azt a kutyát, amelyik nem mutat semmilyen érdeklődést a rálövés helyének megtalálására, és többszöri bíztatásra sem képes felvenni a csapát, a vizsgából ki kell zárni.
Szabályos végrehajtás: a kutya a parancsra mély orral, intenzíven lekeresi a vélt rálövés helyet. A lőjeleket és a megtalált rálövési helyet egyértelműen mutatnia kell.

6. Vezetékmunka

6.1. Vezetékmunka természetes vércsapán (értékszám: 30)
Vadászaton, véletlen sebzés következtében létrejött természetes vércsapa esetén, a sebzés időpontjától számítva a nyomnak legalább 4 órásnak kell lennie.
Miután a kutya a rálövés helyét alaposan megvizsgálta, nyugodtan, mélyen tartott orral induljon el, s a sebzett nyomát hosszú vezetéken kövesse. A talált sebjeleket mutatnia kell, valamint időnként, biztatásra a nyomot is.
A sebjeleknek füveken, bokrokon való megmutatásakor a kutya felemelheti orrát, A sebzett nyomát annak minden szögletével ki kell dolgoznia anélkül, hogy közben más vad keresztező csapájára átváltana. Ezeket megmutathatja - az sem hiba, ha az ilyen nyomot néhány méter hosszan követi -, de tévedését ezután magától észre kell vennie, miközben ismét a sebzett nyomára fordul. Az egészséges vadat, mellyel munka közben a kutya találkozik, figyelemre se méltassa, semmi esetre ne akarja követni. A kutyának a vérnyomot a sebágyig, a beteg vagy kimúlt vadig ki kell dolgoznia, hacsak a vezető és a bíró arra a meggyőződésre nem jut, hogy a vad nem kerülhet terítékre. Ebben az esetben a keresést abba kell hagyni. Ha a nehéz terepviszonyok lehetetlenné teszik a nyom folyamatos követését, akkor a kutyával előre kell kerestetni, míg a sebzett vad nyomát újból meg nem találja. Az előzőleg követett, újra megtalált nyomot vegye fel, mutassa meg, és biztatásra dolgozzon tovább. Munka közben a kutya ne emelje magasra az orrát, körbeszimatolnia vagy nyugtalankodnia nem szabad. A vadászati alkalmassági vizsga során a feltehetően kétséges kimenetelű vagy előre láthatóan hajszás munkákat lehetőleg el kell kerülni! Amennyiben a kutya nem képes a csapa követésére, és kettőnél több alkalommal téveszti el a sebzett vad nyomát úgy, hogy csak külső segítséggel tudja azt újra felvenni, valamint ha a kutyának felróható okok miatt nem találja meg a vadat, akkor a vizsgából ki kell zárni.
Szabályos végrehajtás: a kutya, miután az előrekeresés eredményeként megtalálta a rálövés helyét, annak alapos megvizsgálása után, vezetőjének biztatására nyugodtan, mélyen tartott orral induljon el, és a csapát hosszú vezetéken (legalább 6 m) kövesse. Munka közben a kutya alacsonyan tartott orral, a lehető legkisebb eltéréssel dolgozza ki a csapát. Nem hiba, ha a csapát keresztező más nyomokat mutatja, vagy néhány métert elmegy rajtuk, de azután magától térjen vissza a vércsapára, és egészen a végéig kövesse azt.

6.2. Vezetékmunka mesterséges vércsapán (értékszám: 30)

A mesterséges vércsapa elkészítése
Minden vizsgázó kutya részére külön vércsapát kell készíteni. A csapák között legalább 100 m távolságot kell tartani. A vércsapa hossza 400 méter, a felhasználható vér mennyisége 2 dl (vérebek esetén a vércsapa hossza 7-800 méter, nagyrészt erdei terepen, a felhasználható vér mennyisége 1,5-2 dl). A vért lehetőleg a talajra vagy az alacsony aljnövényzetre kell csepegtetni vagy kenni, illetve kombináltan kijuttatni. A csapa elkészítése és a munka kezdete közötti idő 2-6 óra (vérebek esetén 4-8 óra). A csapa készítéséhez általában szarvaslábat és szarvasvért kell felhasználni (vérebek esetén mindig), azonban ahol általános, illetve kizárólagos vad az őz és a vaddisznó, ott e vadfajok csülkével, illetve vérével kell a vércsapát elkészíteni. A csapa készítésekor a csülkös vad nyomát csapafektető cipővel vagy csülkös vad botra erősített friss lábával kell utánozni. A rálövés helyét lőjelekkel (csont, szőr, bőr) kell jelölni. A csapa két tompaszögű törést (vérebek esetén egy derékszögű és egy tompaszögű törést) és két sebágyat tartalmaz. A vércsapa végén előzetesen lőtt nagyvadat (vérebek esetén szarvast) vagy annak fejét kell elhelyezni.
Amennyiben a kutya nem képes a csapa követésére, nem jut el a vadig a rendelkezésére álló idő alatt, illetve ha munkája közben a bírók kettőnél több alkalommal visszahívják a csapától való, 50 m-nél nagyobb eltávolodása miatt, akkor a vizsgából ki kell zárni.
Szabályos végrehajtás: az előrekeresés eredményeként megtalált lőjeleket a kutyának mutatnia kell. Miután a kutya alaposan megvizsgálta a rálövés helyét, vezetőjének biztatására nyugodtan, mélyen tartott orral induljon el, és a csapát hosszú vezetéken (legalább 6 m) kövesse. Munka közben a kutya alacsonyan tartott orral, a lehető legkisebb eltéréssel dolgozza ki a csapát és annak töréseit.
Nem hiba, ha a csapát keresztező más nyomokat mutatja, vagy néhány métert elmegy rajtuk, de azután magától térjen vissza a vércsapára. A vezetékmunka ideje maximum 1 óra.

7. Viselkedés elejtett vadnál (értékszám: 6)

Dermedtre csaholás, dermedthez vezetés
Csak olyan kutya tekinthető dermedtre csaholónak, amely miután szabadon keresve megtalálta a kimúlt vadat, mellette marad, és takarásban lévő vezetőjét ugatással a vadhoz hívja. A dermedthez vezető kutya, miután szabadon keresve megtalálta a vadat, visszasiet a vezetőjéhez, hogy őt a vadhoz vezesse. A vezetőnek előzetesen meg kell mondania, hogy kutyájának milyen viselkedéséből ismeri fel, hogy a vadat megtalálta, és őt ahhoz odavezetni igyekszik. A kimúlt vadhoz érve, a kutyát egyedül kell hagyni, hogy megmutassa, hogyan viselkedik a kimúlt vad mellett, a vezetőjének befolyása nélkül. Ezért minden résztvevőnek, így a bíróknak is, visszahúzódva, távolról kell figyelni a kutya viselkedését. A kutya nem mutathat ijedtséget, de nem hiba, ha kellő óvatossággal közelít a kimúlt vadhoz; nem baj, ha belefog, a a lőtt sebet nyalogatja. A kimúlt vad kikezdését a kutyának nem szabad megkísérelnie. Fiatal és temperamentumos kutyák mindig megkísérlik, hogy itt vagy ott a vadba belecsimpaszkodjanak. Ez nem tekinthető durva hibának. Mindenesetre megkülönböztetendő, hogy szenvedélyes magatartásról, öröm és szenvedély kifejezéséről van-e szó, vagy pedig egyik vagy mindkét első láb ráhelyezésével, nyilvánvalóan a vad kikezdésének szándéka mutatkozik meg. Azt a kutyát, amelyik félelmében nem meri megközelíteni a vadat, vagy azt két lábával ráállva, egyértelműen kikezdi, a vizsgából ki kell zárni.
Szabályos végrehajtás: a kimúlt vadhoz a kutya határozottan érkezzen, nem lehet gyáva, de nem is lehet agresszív, a vezetővel való kapcsolattartása nyilvánvaló.
Értékelés
A lenti bírálati lap szerint

Feladat

Értékszám

Osztályzat Pontszám
1. A kutya vezetékre vétele

3


2. Vezetés láb mellett, vezetéken

3


3. Elfektetés szabadon (vagy rögzített szíjon)

6 (3)


4. Viselkedés lövésre

4


5. Előrekerestetés vezetéken, a rálövés helyének jelzése

8


6. Vezetékmunka természetes vércsapán (vagy mesterséges vércsapán)

30


7. Viselkedés elejtett vadnál

6


Összesen:

Osztályozni 0-4-ig kell.

A kutya sikeresen teljesítette a vizsgát, ha a "vadat" az előírt feltételek mellett megtalálta, nem zárták ki, és legalább 90 pontot elért, valamint a 6. feladatra (vezetékmunka természetes vagy mesterséges vércsapán) legalább 2-es osztályzatot kapott.


Kizárandó a vizsgából az a kutya, amelyeik:

1. nem hívható be, vagy ellenszegül a nyakló felhelyezésének;
2. az elfektetés helyét 10 m-nél nagyobb távolságra elhagyja;
3. lövésfélő, ideggyenge;
4. érdektelen a csapa iránt;
5. kettőnél több alkalommal téveszti el a sebzett vad nyomát;
5. a megtalált vadat kikezdi.

A vizsga minősítése:

Megfelelt
Nem felelt meg.