Munkakonferencia

A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub és a VENATOR Alapítvány évek óta szorgalmazza a nemzeti kincs, hungarikum erdélyi kopó vadászkutya fajta szélesebb körben történő vadászati alkalmazását és a kutyafajtával való hagyományőrző vadászati mód elfogadtatását-bevezetését. Első alkalommal a 2018-ban a fajta visszatenyésztésének 50 évfordulója alakalmából megtartott Jubileumi Konferencián számoltunk be róla. Az akkori miniszternek és több politikusnak, képviselőnek is eljuttatott levelünket a konferencia füzetében is közzé tettük. A javaslataink akkor sajnos nem értek célba, és a parlamentbe már nem kerülhetett be az anyag.

A vadászati gyakorlatba történő bevezetés érdekében a vadászati törvényt és annak végrehajtási rendeletét érintő módosítást azonban azóta sem adtuk fel, és továbbra is szeretnénk kieszközölni. Ez a cél volt előttünk, amikor a törvénymódosítási munkaanyag véleményezésére és a vonatkozó észrevételek-javaslatok becsatornázására több ismert szakember közreműködését is kértük munkabizottsági keretek között. 2023. március 24-ével zárult a munkacsoport véleményezési tevékenysége. A javaslatok, munkaanyagok összesítését, továbbfejlesztését és megköröztetését követően egy zárókonferenciát szerveztünk, melynek egyik célja volt, hogy véglegesítésre kerülhessen a törvénymódosítást célzó javaslat-csomag. 

Az erdélyi kopóval történő hagyományőrző vadászati mód ismertetése

Klasszikus kopózás alatt azt értjük, amikor adott területen a vadat kopók kutatják fel, azok hajtják ki, vagy állítják, s ahol a vadász a vad váltóin vagy az állított vadat becserkelve ejti el. A kopózásnál olyan kopókat használnak, melyek önállóan dolgoznak, egymástól függetlenül, vagy adott esetben füzérben. Az erdélyi kopó és a Kárpát-medencei kopófajták ezért nem falkakutyák, mert önállóságuknál fogva az önálló és különálló munkára törekszenek; értelemszerűen létszámtól és helyzettől függően adott vadat több kopó is hajthat. Több vad hajtása esetében a füzér szét is válhat, több vadat hajtva, de össze is állhat, ha csak egy két vadat sikerült felkutatni.
Az erdélyi kopóval történő hagyományőrző vadászati mód során származási lappal, MEOESZ képesség vagy munkavizsgával vagy Vadászati Alkalmassági Vizsgával rendelkező erdélyi kopóval a nagyvadnak (elsősorban: vaddisznó), és a dúvadnak - róka, aranysakál - oly módon történő, közösségben végzett egyéni vadászati módja (1-7 fő) melynek célja elsősorban a vad váltóján elálló vadászok közreműködésével a vad elejtési lehetőségének biztosítása. Az erdélyi kopózás az elejteni kívánt vadfajra a erdélyi kopók bevezetése (vadászati kiképzése) után lehetséges.
A gyakorlat: az adott területet a vadászok a vad ismert váltóit leállva, elfoglalják helyüket, majd területnagyságtól és helyszínadottságtól függően elengednek egy, két, vagy több kutyát. Ha nagy kiterjedésű területet állnak le, akkor több kopót is elengedhetnek több irányból. A lényeg, hogy nem falkában engedik őket, és nem falkában hajtanak a kopók. Adott esetben a kopókat vezető vadászok behatolhatnak a leállt terület belseje felé és ott engedhetik el kopóikat. A kopók nyomot keresve némán kutatnak, majd nyomot találva, s azt beérve hajtóhanggal kezdik hajtani a vadat. A kopónak a vad feltalálását követően azt hajtóhangon űzni, illetve állítania kell. Ha közel van a vad, akkor szemmel, ha távolabb, akkor orral, friss nyomon követik azt. Egyidejűleg maximálisan 7 kopó (egy füzér) vadászik melyeket legalább egy a területet ismerő, vadászvizsgával és sörétes, illetve utánkeresésre alkalmas vadász lőfegyverrel rendelkező vadász kísér. A dolgozó kopóknak behívhatóaknak és nyomon követhetőknek kell lenniük. A vadász a vadat váltón leállva vagy az állított vadat becserkelve ejti el.

A Magyarországi Erdélyi Kopó Klub és a VANTOR Alapítvány célja többek között, hogy összefogja és szakmailag segítse az erdélyi kopó tenyésztést, lehetőséget biztosítson a kutyák munkaképességének kipróbálására, hasznosítására. A Klub és az Alapítvány fontos feladatának tekinti továbbá a fajta ismertségének, népszerűsítésének elősegítését, fajta bemutatókkal, szóróanyagokkal, média szereplésekkel. Kiemelt cél a lehető legtöbb vadászaton történő eredményes részvétel, a fajta vadászok körében történő népszerűsítése érdekében.

Mindez csak akkor lehetséges, ha az erdélyi kopó vadászati alkalmazásának a jogszabályok is minél nagyobb teret engednek.

A rendezvényszervezés kiadásait és az útiköltségek egy részét támogatta az Agrárminisztérium.

A rendezvény terembérletét támogatta a Nemzeti Együttműködési Alap